
Az idõ múlásának jelei a harmincas-negyvenes években válnak elõször láthatóvá, amikor a mellbimbó alatti és fölötti szövetek addigi egyenlõ aránya eltolódik az alsó javára. Az ötvenes években, a menopauzát követõen, leáll az ösztrogéntermelés, ami nemcsak a mell nagyságát csökkenti, hanem a kötõszövet rugalmasságát is, s így már enged a gravitációnak.
Valójában a mell a bõr részét képezi, hiszen a mellizmon kívül helyezkedik el, és az emlõmirigyet körülvevõ kötõszövetbõl áll, ami a nagyságát és az alakját is meghatározza. A feszességét pedig az a vékony bõr, amelyik borítja. Azért kell idejében elkezdeni speciális hatóanyagú készítmények rendszeres használatát, hogy minél tovább megõrizhesse rugalmasságát és a vele a tartását.
Az ápoláson túl még nagyon sok mindent lehet és kell tenni azért, hogy a mell a lehetõ legtovább a nõi test ékessége maradjon.
1. Minél nagyobb a mell mérete, annál fontosabb a melltartót.
2. Fontos a tartó szerepet betöltõ mellizmok rendszeres edzése.
3. Kerülni kell a látványos, öt kilót meghaladó hízást és fogyást, mert megnyúlik és megereszkedik miatta a mell bõre.
4. Frissítõ hideg vizes zuhanyozással serkenthetõ a bõrsejtek mûködése, viszont a túl meleg és hosszan tartó fürdõ hatására megnyúlik a bõr.
5. Minél korábban érdemes elkezdeni a rendszeres masszírozását, mert annál hatékonyabban segíti a rugalmasság megtartását. Óvatos, mindig felfelé irányuló mozdulatokkal kell végezni.
6. Magas faktorszámú készítményekkel kell védeni a dekoltázs vékony bõrét a kollagént és az elasztint is károsító napsugaraktól.
7. Mindig a havi ciklus azonos idõszakában, lehetõleg a menstruációt követõ napokban, gyengéd nyomkodással át kell vizsgálni a mellet, s bármilyen elváltozás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!