Többen most érték el azt a vagyonszintet, ami alapján már bekerülhettek a leggazdagabb 150 közé. Akadt köztük olyan is, aki az elmúlt idõszakban söpörte be milliárdok formájában eddigi élete munkájának gyümölcsét, amikor eladta az általa felépített céget. A listán a közismert nevek mellett bõségesen szerepelnek olyanok is, akiket legföljebb egy-egy régióban ismernek vagy kifejezetten rejtõzködnek a nyilvánosság elõtt.
A TOP 150 azonban nem csupán egy lista és szócikkgyûjtemény a leggazdagabbakról: a kiadvány a Népszabadság munkatársai és külföldi tudósítói segítségével bemutatja, mennyire más gazdagnak lenni a világ egyes részein, mennyire másként viszonyulnak az emberek a milliárdosaikhoz az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kínában vagy Olaszországban. A milliárdosokon keresztül bemutatja a politika és a gazdaság kapcsolatát és átjárhatóságát – például a leggazdagabb szlovákiai üzletemberek között lévõ Slovnaft-vezér Világi Oszkárról vagy a magyar TOP 150-ben ugyan nem szereplõ, de vitathatatlanul milliárdos vagyonra szert tevõ Pintér Sándor belügyminiszterrõl szóló írásával.
A kiadvány nemcsak a leggazdagabbakról ír, hanem az õ játékszereikrõl is, azaz mindarról, amit csak az engedhet meg magának, akinek tényleg mindegy, mennyibe kerül a vágyai tárgya.
