2024.11.12. - Jónás, Renátó

Kétezer évesnél is régebbi cipõket találtak Egyiptomban

Külföldi készítésûek lehettek azok a kétezer évesnél is régebbi cipõk, amelyek egy korsóba rejtve kerültek elõ Egyiptomban egy luxori templomból -– állítja egy holland szakértõ.
bohócdoktor vizit szja 1%

A hét darab – három pár és egy "fél" – bõr lábbelihez úgy tûnik, hogy marhabõr szolgált alapanyagul. Két pár feltehetõen gyermekeké volt, mivel mindössze 18 centi hosszúak, pálmarost zsineggel összekötötték õket és belerejtették a magányos, avagy páratlan lábbelibe. A két további pár közül az egyik 24 centi hosszú, a használtság nyomai alapján gazdája sánta volt.

A korsót két, vályogtéglából készült fal közötti résbe rejtette ókori gazdája. Minden bizonnyal nem volt módja rá, hogy visszatérjen értük, és a lábbelik egészen 2004-ig a rejtekhelyen maradtak két korsó társaságában. Akkor fedezte fel õket egy olasz régészcsapat, amely idõvel fotók alapján megvizsgáltatta a lábbeliket a holland André Veldmeijerrel, az ókori egyiptomi lábbelik szakértõjével.

Veldmeijer az Egyiptomban lévõ Amerikai Kutatóközpont folyóiratának legutóbbi számában tette közzé meglátásait. Szerinte külföldön készülhettek a cipõk, és bizonyára drágák voltak, mivel Egyiptomban akkoriban a saru volt a legelterjedtebb lábbeli. A szakértõ szerint a talált cipõk külcsínjüket és minõségüket tekintve olyanok lehettek, hogy magas társadalmi rangra, komoly tekintélyre utaltak.

A magányos cipõ egyébként a legmeglepõbb, mivel olyan cipésztechnikai megoldás van rajta, amelyrõl eddig a kutatók azt hitték, hogy a középkori Európában használták elõször.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%