Budapest - Minden második tini több mint három órát tölt zenehallgatással a hétköznapokon, 13 százalékuk több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik. A magyar fiatalok többsége (64 százalék) legalább havonta egyszer vásárol magának új ruhát, és ilyenkor csaknem 14 ezer forintot költ - derül ki Ságvári Bence szociológus Fanta Trendriport elnevezésû tanulmánysorozatának második jelentésébõl. A riportsorozat a magyar fiatalok szokásait, értékrendjét taglalja. A Trendriport elsõ, április 23-án nyilvánosságra hozott jelentése a digitális technológiák, a digitális kultúra és a tinédzserek viszonyát vizsgálta. 
Az öltözködés és a zene, két olyan eszköz, amelyen keresztül a fiatalok a legintezívebben "kommunikálnak" társaikkal és környezetükkel. Két olyan eszköz, amelyet az aktuális trendek, a divat nagymértékben irányíthat. A tinik életében mégis egy igen ellentmondásos terület - véli Ságvári Bence.
A szerzõ szerint a magyar fiatalok számára egyszerre fontos a divatosság, vagyis a másokkal való azonosulás, a másoknak való tetszés, de hasonlóan lényeges az egyéniesség, az eredetiség, a csak rájuk jellemzõ stílus, a többiektõl való látványos külsõdleges elhatárolódás is. A saját identitás, az önkép, a független gondolkodás megalkotása pedig akár jelentheti a divattal való dacos szembefordulást is.
A riport onlinekutatása szerint a magyar fiatalok 35 százalékának fontos, vagy nagyon fontos a divat, amely iránt nem csupán a lányok érdeklõdnek, sõt a fiúk két százalékkal többen állították azt, hogy számukra a divat nagyon fontos. Ennek ellenére a magyar fiatalok közel fele értett egyet azzal, hogy "aki túlságosan követi a divatot, az csak másokat majmol", és további egynegyedük szintén inkább hajlott ennek elfogadására. Az adatok alapján így a fiatalok csaknem háromnegyede nem tartja túlzottan szimpatikusnak a "divatozást", elsõsorban azért, mert hiányzik belõle az egyéniség, az eredetiség, a saját kreativitás kifejezésének lehetõsége.
Az öltözködés mellett a divat és a divatos életmód egyik legfontosabb fiatalkori tartozéka a zene. A szerzõ kutatási adatai szerint minden második magyar fiatal több mint három órát, a hétvégeken 44 százalékuk pedig öt óránál is többet tölt zenehallgatással. A zene egyértelmûen a "tinédzserek oxigénje", a "fül rágógumija" - fogalmazott Ságvári Bence.
A fiatalok a zeneszámokat elsõsorban az internetrõl szerzik be. A többség leginkább fájlcserélõ hálózatokat használ, illetve a barátokkal való "cserebere" során bõvíti gyûjteményét. A tinik 13 százaléka - saját bevallása szerint - több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint ezer darab hagyományos albumnak felel meg. Ennek végighallgatása több mint egy hónapig tartana, de egy "átlagos" tinédzser is több mint egy hétre való nonstop hallgatnivalóval rendelkezik.
Ez az intenzív zenefogyasztás nem egyenlõ a hallgatott zenében való elmélyüléssel. A fiatalok tökélyre fejlesztették a "multitasking" életmódot, azaz egyszerre számos tevékenységet végeznek, és párhuzamosan "fogyasztanak" különbözõ tartalmakat. Nincs ez másképpen a zene esetében sem, hiszen a zenehallgatás többnyire más elfoglaltsággal is párosul, legyen az közlekedés, házimunka, vagy éppen játék. Ami a használt eszközöket, technológiákat illeti: nem meglepõ, hogy a magyar tizenévesek zenefogyasztásában is mára egyértelmûen a számítógép, az internet és a hordozható mp3 lejátszó vette át a vezetõ szerepet.
Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a 70-80-as években még jellemzõek voltak az akkori fiatalok "zenefogyasztására". Ma Magyarországon már nem rendelhetõ egyértelmûen társadalmi státushoz egy-egy irányzat. A választék óriási mértékû kiszélesedésével, a különbözõ zenékhez, irányzatokhoz való hozzáférés korlátainak lebomlásával, az internet, mint közvetítõ médium megjelenésével ezek a határok elmosódni látszanak.
A zenehallgatásban elõtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása. Ebbõl következõen a különbözõ zenei irányzatok fogyasztása is inkább kiegyenlített. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak, de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a "slágerlistások" és a "fekete zene" hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgató "ínyencek" vannak.
Sok magyar fiatal számára a zene nem csak egyszerû idõtöltés, de az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze is. A magyar fiatalok 20 százaléka játszik valamilyen hangszeren, amely az uniós átlaghoz hasonló. Saját bevallásuk szerint a zenélés leginkább kikapcsol, megnyugtat és szabadságérzetet ad.
Egy másik fontos zenével kapcsolatos szabadidõs tevékenység a nyári zenei fesztiválok látogatása. A fiataloknak a fesztiválokkal kapcsolatos elvárásai nagyon egyszerûen megfogalmazhatók. Ez nem más, mint a 24 órás, nonstop szórakozás, a barátokkal való idõtöltés, a fesztelenül szabad légkör, és a játék. A fõ attrakció a zene - állítja Ságvári Bence Trendriportjában, amely megjelenik az Új Ifjúsági Szemle következõ számában.
