
"A négyezer évvel ezelõtt készített kozmetikumok alapanyagát az ólom sói képezték, a megfelelõ keverék elõállítása gyakorta egy hónapot is igénybe vett" - magyarázta Philippe Walter, a Louvre és a Francia Országos Kutatási Központ, a CNRS közös kutatócsoportjának a társvezetõje. Elmondta, ókori görög és római szerzõk mûveikben említést tettek arról, hogy az egyiptomi szemfestéknek orvosi javallata van. A francia kutatók most arra keresték a választ, hogy miként fejtette ki a kozmetikum jótékony hatását.
A közkeletû elképzelésekkel ellentétben, miszerint az ólom mérgezõ, a francia kutatók az analitikai kémia módszereit alkalmazva arra a következtetésre jutottak, hogy e nehézfém sói nagyon alacsony koncentrációban nem pusztítják el a sejteket. Ellenkezõleg, nitrogén-monoxid molekulák képzõdését indukálják, utóbbiak viszont az immunrendszert stimulálják, elõsegítve egy esetleges szemfertõzés leküzdését.
A francia kutatók kísérleteik során parányi, a hajszál átmérõjénél tízszer kisebb elektródát használtak, hogy nyomon kövessék, miként hat az óegyiptomiak által elõállított ólom-klorid, a laurionit, egyetlen sejtre.
A kutatásokat ismertetõ tanulmány az Analytical Chemistry címû szaklap legutóbbi számában látott napvilágot.