A csoportok tagjait arra kérték, hogy sétáljanak oda-vissza egy 8 és fél méter hosszú sávon. A séta során műszerekkel mérték a lábak által talajon keltett nyomást és a kifejtett erőt. Emellett a nők lábain elhelyezett elektródák az izomaktivitást is rögzítették. A csak lapos talpú cipőket viselő hölgyek mezítláb sétáltak 10-szer oda-vissza, a magassarkút gyakran viselő nők pedig 10-szer kedvenc magassarkú cipőjükben, és 10-szer mezítláb mentek végig a kijelölt útvonalon. A vizsgálat következményeként bebizonyították, hogy a magassarkút viselő nők egy újfajta járástechnikát fejlesztettek ki.

Azt, hogy a magas sarkú cipő megváltoztatja az izmokat és inakat. Normál esetben az ínszalag megnyúlik és összehúzódik, ezáltal megkönnyíti a vádliban található izmok munkáját. Ellenben a sarkak megemelése miatt az Achilles-ín megrövidül, így a járás teljes egészében a vádliban lévő izmot terheli. Emellett a magas sarok miatt a nők erőteljesebben, rövidebbeket lépnek. A kutatók arra is következtetnek a vizsgálatokból, hogy ezek a szervi változások igen rövid idő alatt bekövetkeznek, hiszen a vizsgált 25 éves átlagéletkorú nőknél már megmutatkoztak.
A rendszeresen magassarkút viselő nők a megváltozott lábizmok és ínszalagok miatt sokkal könnyebben sérülnek meg pl. az edzőteremben (ahol lapos talpú cipőbe bújnak). Cikkünkből is láthatják tehát, hogy a rendszeres sarokviselésnek megvannak a maga veszélyei. Sőt, minél magasabb sarkakat hordunk, annál nagyobb problémáink lehetnek a jövőben.
Néhány tipp a sérülések megelőzése érdekében:
- ha nem muszáj, ne hordjon magassarkú cipőt,
- váltogassa a magas- és lapos talpú cipőket,
- ha ülőmunkát végez, üléskor vegye le a cipőjét, és tartsa csak készenlétben a lábai mellett,
- kerülje a hátrész nélküli cipőket, mert azok kapaszkodásra kényszerítik a lábujjait.