
"Úgy tûnik, a DNS-károsodás az a jel a sejtekben, mely elindítja a lebarnulást" - mondta Dorothy Bennett, a londoni St. George Egyetem sejtbiológusa, az egyik dolgozat szerzõje. Mivel a DNS-károsodás a rákot elindító mutációk elsõ lépése, ezért nem beszélhetünk biztonságos lebarnulásról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlzott mennyiségû ultraibolya-sugárzás évente 60 ezer ember halálát okozza, legtöbbször a melanóma elnevezésû bõrrák öl.
Az ibolyántúli sugárzás által kiváltott károsodás és a bõrrák közti összefüggés eddig is ismert volt, ám a Pigment Cell and Melanoma Research címû szakfolyóiratban legújabb számában megjelent áttekintés szerint már egészen kis dózisban is veszélyes e sugárfajta.
Az ultraibolya sugárzás ugyanakkor fontos az emberi szervezet számára, mert segítségével állítja elõ a D-vitamint, ám a lebarnuláshoz szükségesnél sokkal kisebb dózisra van ehhez szükségünk - állítja Bennett.
A kutatók elsõsorban a fiatalok figyelmét kívánják felhívni az élet során felhalmozódó DNS-károsító veszélyre, mert úgy vélik, körükben újra divat lett a bronzos árnyalatú test.