Budapest - Az emberek kétötöde elégedett a külsejével, 30 százaléka az esetek többségében, míg 11 százalékuk szinte mindig. A magyarok további 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb kutatásából.
Társadalmi Klíma Riport címmel a Tárki és az Image Factory havi rendszerességgel járja körül a közvéleményt leginkább foglalkoztató témákat.
A felmérés szerint a lakosság 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, amikor belenéz a tükörbe, míg 13 százalékuk az esetek többségében érez ugyanígy. A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nõk. Az erõsebb nem képviselõinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nõk közül csak minden harmadik tesz ugyanígy.
Az emberek egynegyede párválasztásnál a belsõ tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tízedik magyarnak a külsõ az elsõdleges párválasztásnál. A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nõknek. Emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belsõ tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak. A kor elõrehaladtával csökken a külsõ jelentõsége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a külsõ számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8 százalék.
A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejébõl elõnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nõk között ez az arány magasabb, 25 százalék. A külsõnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A fõvárosiak 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.
Elsõ ránézésre a politikától távol áll a szépség kérdése, azonban éppen a politika világa az, ahol a jó megjelenés kulcs lehet a sikerhez.
Míg a korábbi amerikai kutatásokban a babarcú politikusokat részesítették elõnyben, addig ma az a lényeg, hogy az arc hozzáértést sugalljon - állítják a szociálpszichológusok. Egy 2007-es román kutatás ellenben arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A szemérmesebb magyar közéletben a külsõ adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Emlékezetes azonban, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetben hozott újat a magyar politikába, hanem e pártok jó kiállású, fiatal közszereplõi szerethetõ alternatívát nyújtottak mind az öregedõ MSZMP-káderekkel, mind az MDF-kormány szürkeöltönyös politikusaival szemben - derül ki a kutatásból.
Egy teljes iparág, a szépségipar épül az emberek bizonytalanságára és arra a vágyára, hogy maguk is alakítani tudják saját külsejüket. Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért, ami átszámítva közel 2000 milliárd forintot jelent. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének. Nem meglepõ módon a beavatkozások döntõ többségét (91 százalék) nõkön végezték, míg a férfiak közvetlenül lényegesen kisebb mértékben érintettek. Tavaly több mint egymilliárd dollárt fordítottak csak zsírleszívásra.
Magyarországon a plasztikai mûtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. Azonban nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek kevesebbet a magyarok a nyugati fogyasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg az EU-ban átlagosan havonta 4000 forintnak megfelelõ értékben költöttek 2006-ban kozmetikai termékekre az állampolgárok, Magyarországon ez az érték alig haladta meg az 1200 forintot.
