Kosztümjei örökké elegánsak, parfümjeit a világ minden nagyvárosában kapni lehet, divatrajzai ma már milliókat érnek, mondásait ma is idézik - Gabrielle Chanel 125 éve, 1883. augusztus 19-én született.
Az egyik leghíresebb francia nõ korát megelõzõen volt önálló és szabad, és semmit nem tûrt el, amely korlátozta. Kevesen gyakoroltak akkora hatást - nemcsak a divatra, hanem a nõk életmódjára - mint õ.
Merész volt, természetes és õszinte: utálta a fûzõt és a szoros melltartót, szerette a napbarnított bõrt, a könnyû, laza kosztümöket, a kényelmes férfinadrágot, megszelídítette az izgalmas, markáns tweedeket és kedvelte a dzsörzét, amelyet addig csak fehérnemû alapanyagként használtak - emlékezik rá A divat története címû vaskos könyv.
A hamis gyöngyök, bizsuk, a kis fekete ruha dicsõítése, a szteppelt bõrtáska, a strasszok, a kitûzõk, a hosszú láncok és láncövek felhasználása, a legendás, mindenhez illõ drapp-fekete orrú félmagas cipõ látványosan megkülönböztette bemutatóit a többi divatcézárétól.
Szalonja egyes vélekedések szerint az 1920-1970 közötti idõben - a II. világháború ideje alatti hosszabb megszakítással - élte népszerûségének fénykorát, amikor a divat nem a tinédzsereknek szólt, és amikor a nõk még nõknek öltöztek és nem uniszex fiúnak vagy tizenévesnek. Akkor egy harmincéves is felvett Chanel-kosztümöt - már persze ha képes volt megfizetni.
A kis zsebpatnik, a masnis selyemblúzok, a sokféleképpen szövött tweedanyag, paszpólok, ékszergombok és szolidan rövid szoknyák, valamint a nemes kézi kidolgozás hamar védjegyeivé váltak. Stílusa fõleg az ötvenes-hatvanas években érintette meg a magyar tervezõket: a Rotschild szalonból egyre-másra kerültek ki elegáns komplék, amelyeket a Magyarországra látogató külföldiek, köztük Gábor Zsazsa, a magyar filmsztárok vagy az itt élõ diplomaták feleségei tudtak megvásárolni. Rotschild Klárán kívül Nádor Vera és más, akkori neves tervezõk is "honosították" ötleteit.
Chanel világa a mai magyar tervezõket kevéssé fogja meg. A fõiskolát végzett profi tervezõk értékelik és elismerik alaposságát, és egyetértenek azzal, hogy a minõségi alapanyag és a kiegészítõk nagyon fontosak. Ugyanakkor minél fiatalabb egy iparmûvész, annál inkább különbözni akar a többiektõl, az elõdöktõl. Szinte kényszernek érzi, hogy kitaláljon valami mást, avantgárd legyen - csak így tûnhet fel. (Persze annak idején Chanel is avantgárdnak, különlegesnek számított.) Kosztümben a fiatalok még nem gondolkodnak, hiszen az inkább a felnõtt kor, a megállapodottság egyenruhája. Ha készítenek is hasonlót, kétrészeseik inkább az aktuális trendet követik, mint a nagy francia elõdöt.
A mai huszonévesek vásárlók tehát nemigen tudják, milyen egy tipikus Chanel-kosztüm. Nem tudják felidézni arcát - ami nem is csoda, hiszen amikor 1971-ben meghalt már 88 éves volt és fiatal korában is ritkán engedte fényképezni magát.
Egy Chanel-kosztüm ma is hordható lenne, különösebb változtatás nélkül, csak éppen túl elegánsnak hatna hétköznap a pesti utcán. Bár Coco annak idején a széles közönségnek szánta öltözékeit, sõt, a konfekció híve és kezdeményezõje volt pályája kezdetén, kosztümjeit végülis csak kiváltságosak hordhatták.
Ma a divat egyébként is kortalan, az ötvenes nõk jelentõs része úgy öltözik, mint egy huszonéves, topokat, farmert, dzsekit visel szinte mindenki. Ha pedig kosztümöt, akkor új divatút, amely erõsen különbözik a klasszikus szabástól.
Egy párizsi Chanel-bemutató ma is nagyszabású társasági esemény, amelyre kiváltságosok - milliárdosok feleségei és világsztárok - kapnak meghívást. Évek óta Karl Lagerfeld neve fémjelzi a kollekciókat.
Lagerfeld korántsem visszafogottságáról volt híres. Amint elfoglalta a fõ tervezõi posztot, merészebb módon alkalmazta a dupla C betût a táskákon, a harisnyákon és más kiegészítõkön.
A legutóbbi bemutatóját egy tengerpartra álmoda meg, annak csillogásával, színeivel és hangulatával. Rövid szoknyák, szexi, átlátszó blúzok, balerinacipõk - ez a fajta Chanel kortalan, húszévesnek ugyanúgy való, mint egy csinos ötvenesnek. A manökenek egy hatalmas Chanel-kabátot jártak körbe a bemutatón, emlékeztetve a nézõket a múltra és az idõtálló eleganciára.
Coco-nak (beceneve kis állatot jelent) zseniális üzleti ötletei voltak. Õ vezette be, hogy parfüm is tartozzon divatházához, ami ma már szinte természetes. A divatkrónikások feljegyezték, hogy a mûfajában forradalmi Chanel No. 5 parfüm azért kapta az ötös számot, mert az illatminták között ez volt az ötödik és az ötös volt Coco szerencseszáma. A parfüm premierjét 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján - és bizonyára öt órakor - tartották. Ma egész kozmetikai birodalom tartozik a divatházhoz, arckrémek, parfümök és dekorkozmetikumok egyaránt.
